kilincsem

zongora az utcan

megyek fel az utcan, csavo balra tolem zongorazik, bohoc van a zongorajanak az oldalan, bezbolsapkaban nyomja, del van, tuz a nap, valami nagyon komoly zenet jatszik, mentem 10 metert es megalltam, komoly zenet jatszott, vissza akartam menni, hogy megkerdezzem mi az, de ugy ereztem, hogy mar ideje eltemetni az agit. kisbetuvel. ez is a temetes resze. az erzelmeim melyek voltak, nagyon melyek, nagyon eroteljesek, ugy sajnalom, hogy en olcso trukkokkel ugyenezeket a mely erzelmeket, amit akkor ereztem az agieknal a foldszinten, amikor a kutyajuk is ott ult es o zongorazott, ezeket az erzelmeket, olcso trukkokkel kivaltom a nokbol, szerelmesek lesznek belem, eleg csak egy ket buveszmutatvanyt mutatnom amivel felkeltem a kivancsisagukat satobbi. amugy megvalami. ha ezeket a sorokat elolvastad, talan az agi is, akkor rajohettel, hogy nekem az agi, soha budos eletbe ehhez hasonlot nem mondott, meg 3 betut sem, csak annyit, hogy szeretlek. igaz, hogy zongorazott, jo volt a humora es okos volt, de bazmeg, hogy legyek valakibe szerelmes, aki nem valt ki belolem erzelmeket, elolvasod ezt a gyeng par sort, amit most csipobol leirtam, meg se terveztem, max egy kis ihlet van benne es maris milyen mely erzelmi hullamvasuton mesz keresztul? lehet, hogy megsem vagyok olcso? lehet, hogy kuloleges vagyok? lehet.

posted by kilincs @ 3:49 AM